A gépjármű kárbejelentés menete

Ismerje meg előre a gépjármű kárbejelentés legfontosabb lépéseit, hogy ne akkor kelljen a tudnivalókat összegyűjtenie, amikor már megtörtént a baj.

A közlekedés veszélyes üzem, melyben teljesen soha nem zárható ki a baleset lehetősége. Egy apró koccanás a legtöbb járművezető életében előbb-utóbb bekövetkezik valamikor. Ha személyi sérülés nem is történik, az anyagi kár már egy kisebb ütközésnél is jelentős lehet. Nem mindegy tehát, hogy hogyan, mennyire szakszerűen indítjuk el a kárbejelentést, a kárrendezés folyamatát.

Az autó kárbejelentés előkészítése már abban a pillanatban megkezdődik, amikor a baleset megtörténik. A lehető leggyorsabban érdemes elkezdeni a baleset körülményeinek rögzítését, tanúk összegyűjtését és fotók, videófelvételek készítését.

Az autóbaleset bekövetkezése után az első teendő annak megvizsgálása, hogy történt-e személyi sérülés. Ha nincs személyi sérülés, akkor az érintett járművezetők akár egymás közt is elintézhetik a papírmunkát. Ha viszont személyi sérülés is történt, akkor kötelező azonnal rendőrt – természetesen mentőt is – hívni a helyszínre.

Személyi sérüléssel járó gépjármű baleset

Tehát ha személyi sérülés történt, akkor mérlegelés nélkül azonnal hívjunk rendőrt. Ezen ne gondolkodjunk, ne kicsinyeljük le a baj nagyságát! A legkisebb sérülést is ki kell vizsgálni. Nem tudhatjuk, hogy ha valaki csak egy kicsit is fájlalja a fejét, az nem egy agyrázkódásnak vagy belső vérzésnek a jele-e, mely kezelés nélkül könnyen életveszélyessé is válhat.

A rendőr érkezéséig helyezzük biztonságba a sérültet, a járművek helyzetén ne változtassunk, ne kezdjük el összeszedni a törmelékeket. Lehetőség szerint kezdjük meg az eset körülményeinek a rögzítését, fényképfelvételek készítését. Értesítsünk lehetőleg kárrendezési szakembert is, aki ebben a zaklatott helyzetben is rögtön higgadt tanácsot tud adni a legfontosabb tennivalókról.

A kiérkező rendőr részletes jegyzőkönyvet vesz fel a baleset körülményeiről. A rendőrségnek ilyenkor nem az a dolga, hogy a felelősség kérdését eldöntsék. Ők az eset körülményeit rögzítik mérésekkel, tanúk kikérdezésével. A jegyzőkönyvbe foglalt tényeket a bíróság is külön bizonyítás nélkül elfogadja. Ha “csak” könnyű személyi sérülés történt, akkor a vétkes féllel szemben szabálysértési eljárás indul, melyet az eljáró hatóság 30-60 nap után határozattal zár le. Ezt a dokumentumot kell a károkozó autós biztosítójához eljuttatni, aztán 30 nap múlva remélhetőleg megérkezik a várt kártérítés is.

Közvetítői eljárás – a jóvátételi összeg nem kártérítés

Amennyiben súlyos személyi sérüléssel járt a baleset, akkor a vétkes autóvezetővel szemben bizony büntető eljárás indul. Az eljáró ügyész – egyes kirívó esetektől eltekintve pl: ittas vezetés, visszaesőként elkövetett újabb súlyos sérüléssel járó autóbaleset, stb… – gyakran engedélyezi a közvetítői eljárást, mely a károsult és a károkozó autóvezetőre nézve is jóval előnyösebb lehet, mintha a büntetőeljárást bírósági ítélettel zárták volna.

Ha személyi sérülés is történt, akkor a gépjármű kárbejelentés első lépéseként kötelező rendőrt is hívnunk

A közvetítői eljárás során a károkozó által felajánlott jóvátételi összeg nem része a kártérítésnek! A károsult részére ezen összegen felül jár a teljes baleseti kártérítés, melyet szakszerűen kell összeállítani.

A biztosítóknak nem áll érdekében, hogy a súlyos személyi sérült figyelmét felhívja arra, hogy milyen jogcímeken  kérhet még kártérítést pl.:

  • elmaradt haszonra
  • elmaradt jövedelemre
  • poggyászkárra
  • baleset miatti többletköltségekre
  • jármű értékcsökkenésére
  • gyógyszerek és rehabilitáció kiadásaira
  • sérelemdíjra,
  • költség és jövedelempótló járadékra
  • cserkocsi bérkocsi átalányra,
  • gépjármű mentési költségére
  • totálkár esetén az “új” autó átírási költségeire
  • gépjármű értékcsökkenésre, stb…

a kártérítési jogcímeket hosszan sorolhatnánk tovább…

Csak annyit mond a károsultnak, hogy állítsa össze a kárigényét!

No de hogyan és mennyit?

Autóbaleset – autókár külföldön

Külföldi baleset esetén igyekezzünk pontosan megtudni, hogy a rendőr melyik helyi kapitányságról érkezett. Ennek azért van jelentősége, hogy a kárrendezés során hozzá tudjunk férni a helyszínen felvett jegyzőkönyvhöz. Az eljáró rendőr gyakran elkéri a károsult telefonszámát és e-mailcímét, hogy majd megküldik a határozatot, igen gyakran csak egy névjegyet ad.

Külföldön történt baleset esetén lényeges, hogy csak olyan papírt írjunk alá, melynek pontosan ismerjük a tartalmát. Ne írjunk alá se jegyzőkönyvet, se más dokumentumot, ha nem tudjuk, hogy mi áll benne! Könnyen lehet, hogy a rendőr az orrunk elé tolja a felelősség vállalását jelentő nyilatkozatot, melyet nyelvismeret hiányában aláírunk. Egy ilyen nyilatkozatot később már nem lehet visszavonni. Ha aláírás nélkül nem engednék tovább, írja rá nyugodtan magyarul, hogy “A fenti dokumentum tartalmát értelmezni nem tudtam, a balesetért a felelősségemet elismerem / nem ismerem el (dátum aláírás)”.

Minél hamarabb vegyük fel a kapcsolatot olyan valóban független kárrendezési szakemberrel, aki külföldi baleset esetén is szakértő segítséget tud nyújtani az idegen nyelven történő ügyintézésben is: ismeri a nyelvet és ismeri az adott ország eljárásrendjét, a baleseti kártérítés szabályait.

Külföldi vétlen autóbalesetet NE a magyar kárrendezési megbízottnál jelentse be! Hogy ki is a magyar kárrendezési megbízott? Írásunkban elolvashatja, garantálom meg fog döbbenni.

Autóbaleset személyi sérülés nélkül

Ha nem történt személyi sérülés, akkor nem kötelező rendőrt hívni. A baleset résztvevői bármikor választhatják ezt a megoldást is, de nem kötelező.

A balesetben érintett járművek vezetői töltsék ki a kék-sárga baleseti bejelentőlapot. Ezt két példányban töltjük ki, mindkét gépkocsivezetőnél marad egy-egy, teljesen azonos példány. Mindkét autóvezetőnek alá kell írnia a dokumentumot. A példányok szétválasztása után már nem szabad módosítani a leírtakat.

A baleseti bejelentőlap kitöltésekor a feleknek nem kötelező megegyezniük abban a kérdésben, hogy melyik fél okozta a balesetet. A felelősség kérdését a biztosító a bejelentett adatok, a baleset leírása és annak dokumentumai alapján, a kárt megszemlélve a KRESZ szabályai szerint fogja eldönteni. Lehet, hogy egyértelműen megítélik egyik vagy másik járművezető felelősségét, de az is lehet, hogy megosztják a felelősséget a vezetők között.

Ha a kárrendezés kötelező felelősségbiztosítás alapján történik, akkor a kárt a balesetet okozó fél biztosítója fogja fedezni. Fontos tudni, hogy a balesetet mindkét autóvezetőnek be kell jelentenie a károkozó biztosítójánál. Kárbejelentésre a károkozó autósnak 5 munkanap, a károsultnak pedig 30 nap áll rendelkezésére.

Autókárbejelentés online

Ma már online kárbejelentés is lehetséges. Előnye a kényelem, hátránya, hogy nem lehet kérdezni, továbbá amit egyszer már leírt, azt bizony nehéz utólag másképp magyarázni.

Az online kárbejelentést a biztosítók igyekeznek “kényelmi szolgáltatásként eladni”. A jelenleg működő rendszerekkel csak annyit nyer az ügyfél, hogy nem kell bemenni a biztosítóba, viszont fényképeket / videót kell csatolni, dokumentumokat kell fotózni / szkennelni, stb…  A biztosítók sokkal többet nyernek ezzel, hiszen a “drága” élőmunkát az adatrögzítést és ügyfélszolgálatot “haladjunk a korral” címen a károsult ügyféllel végeztetik el

E-kárbejelentő mobiltelefon applikáció

A kárbejelentést az ingyenes leöltésű e-kárbejelentő mobiltelefonos applikációval is meg lehet tenni, azonban ezzel a helyszínen nem biztos hogy minden autós szívesen bíbelődne. Az android és iPhone mobil applikációval jelenleg (2019.08.08) Magyarországon, magyar rendszámú autóval okozott károk bejelentésére van lehetőség!

A fenti autókár bejelentés valamelyikével elindítottuk a folyamatot, nézzük az autó kárrendezés menetét, esetleges buktatóit.