A kártérítés általános szabályai

A kártérítési felelősség jelentése nagyon tömören összefoglalható: aki másnak kárt okoz, köteles megtéríteni. A károkozó mindenképpen felelős az okozott kárért, akkor is, ha nem szándékosan okozta a bajt. A kárfelelősség és a kártérítés általános szabályait a Polgári törvénykönyv részletezi.

Hogy valamilyen módon meg kell-e térítenünk a másnak okozott kárt, az nem attól függ, hogy van-e valamilyen biztosításunk. A felelősségbiztosítások, például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás abban segítenek, hogy ez a kártérítési kötelezettség ne jelentsen számunkra vállalhatatlan anyagi terhet. De maga a kártérítés felelőssége mindig azé, aki a kárt okozta.  

A törvény alapszabályként előírja, hogy az okozott kárt meg kell téríteni. A károkozó csak akkor mentesül a kár megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy a magatartása nem volt neki felróható. Ha például egy autónak nekiütközik a szemből közlekedő autó, majd a vétlen autós nekivágódik egy kerítésnek és betöri azt, kárt tesz a ház falában is. Ezért a kárért nem ő lesz a felelős, holott ő volt a tényleges károkozó, az ő autója törte össze a falat.

Nem minden károkozásra jár kártérítés

A törvény tiltja a jogtalan károkozást, s egyértelműen megfogalmazza azt is, hogy jogtalannak tart minden károkozást. Ez alól kivétel, ha a kárt valaki

  • vagy a károsult beleegyezésével okozza
  • vagy egy támadás elhárítása érdekében okoz kárt a támadónak, vagy
  • szükséghelyzetben okozza, azzal arányos mértékben, vagy
  • jogszabály által megengedett magatartással okozza.

Az is a károsult beleegyezését jelenti, amikor valaki önként választ számára veszélyes tevékenységet. Egy pályára lépő focista tudja, hogy megrúghatják. Ha megtörténik, nem kérhet kártérítést a másik játékostól, hiszen önként vállalta ezt a helyzetet.

A szükséghelyzetre jó példa, amikor a tűzoltók elvontatnak egy autót, mert nem férnek miatta hozzá a kigyulladt házhoz. Lehet, hogy az autó közben megsérül, de ezért nem lehet a tűzoltót felelőssé tenni, mert szükséghelyzetben történt a károkozás.

Nem követelhető kártérítés akkor sem, ha a károkozó nem láthatta előre a kár bekövetkezését. A vihar kicsavar egy fát a kertből és rádönti a szomszéd ház tetejére. Ha az a fa nem volt korhadt, nem volt veszélyes, szabályos távolságra helyezkedett el a szomszéd háztól, akkor nem tehető érte felelőssé a tulajdonos, hiszen nem láthatta előre a balesetet.

A kártérítés lényege, hogy a jogtalanul okozott kárt meg kell téríteni.

A károsultnak kárenyhítési kötelezettsége van

A kártérítési kötelezettség nem azt jelenti, hogy akkor is teljes egészében meg kellene téríteni valakinek a kárát, ha ő maga felelős a bekövetkezett eseményekért. A kárfelelősség szabályait megalkotó Polgári törvénykönyvben abból indulunk ki, hogy mindenki úgy viselkedik, ahogyan az tőle elvárható. Ha betörik otthon az ablak, meg kell javíttatnom. Ha nem csináltatom meg és egy hét múlva az eső elönti a szobát, akkor nem kérhetek erre való tekintettel kártérítést. Én voltam a hibás, nem teljesítettem a kárenyhítési kötelezettségemet.

Kármegosztás, ha többen is felelősek

Sok esetben nem csak egy valaki felelős az okozott kárért. Főleg közlekedési baleseteknél sokszor mind a két fél vétett valamennyire a szabályok ellen. Az egyik autó gyorsabban jött, mint szabadna, a másik meg nem adta meg számára az elsőbbséget. A biztosító ilyenkor nem dönt egyik vagy másik fél javára a felelősség és ezzel a kártérítés kérdésében. Ilyenkor jön a kármegosztás. Azaz előírják, hogy bizonyos százalékig mindkét félnek viselnie kell a saját kárát. Ha azt a megállapítást teszik, hogy az egyik autós 30 százalékban felelős a balesetért, akkor az őt ért károknak csak a 70 százalékát fogják kártérítéskén kifizetni. A kár 30 százalékát a saját felelőssége alapján neki kell viselnie.

Akkor is jár a kártérítés, ha nincs biztosítás

A biztosító magatartását hoztuk fel példának, de egyes esetekben kártérítés akkor is jár, ha nincs a károsultnak biztosítása. A kártérítés a Polgári törvénykönyv alapján járó jog, melyet a károsult közvetlenül is követelhet a kár okozójától. Persze ha a károkozó ismert…

Egyszerűbb esetben a kártérítés a két fél egyezségén múlik. Kiszalad egy kutya az utcára és belekap a bicikliző gyermek nadrágjába. A nadrág elszakad, más baj szerencsére nem történik. A kutya gazdája kifizeti a szakadt nadrág árát. Ez is kártérítés, melyet a két fél egyezsége alapján sikerült rendezni.

Tény, hogy olyan esetben, ha nincs az adott kárra biztosítás, magasabb összegű kártérítés kifizetését sokkal nehezebb elérni. Legtöbb esetben bíróságnak kell döntenie a kérdésben. A károkozónak a kár megtérítése mellett sok esetben a bírósági költségeket is ki kell fizetnie. Egy nagyobb váratlan esemény nagyon is jelentős anyagi terhet jelenthet. Mi van, ha nem csak a nadrág szakad el, hanem megsérül a gyermek és tönkremegy a kerékpár is? A kutya gazdájának máris ott marad egy sokszázezres kárigény: fizetheti a betegápolás költségét, a tönkretett bicikli árát és nagyon is valószínű, hogy a gyermek családja jelentős sérelemdíjat is követelni fog tőle. Ha nincs erre is fedezetet nyújtó biztosítási kötvénye, megfelelő ebtartói felelősségbiztosítást is tartalmazó lakásbiztosítási szerződése, akkor bizony hosszú évekre szóló anyagi terhet kell vállalnia.

Mit kell károkozás címén megtéríteni?

A kártérítés több területre is kiterjedhet, hiszen egy-egy eseménnyel nem csak egyféle kárunk keletkezhet. Ha egy baleset miatt eltörik a lábam, nem csak azzal ér kár, hogy ki kell fizetni az orvosi költségeket, hanem azzal is, hogy hosszú ideig nem tudok dolgozni és ezzel jövedelemtől esek el. A kártérítés körében így követelhető például

  • a károsult vagyonának az értékcsökkenése (egy javított autó már kevesebbet ér)
  • elmaradt vagyoni előny, például meg nem kapott jövedelem vagy vállalkozónál elmaradt haszon
  • a vagyoni hátrányok kiküszöbölésének költségei (pl. javítások, helyreállítások költsége).

A kártérítés mértéke, jogalap nélküli gazdagodás

A kártérítés összege akkora lehet, amekkora kár keletkezett. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy használt, régi eszköz nem annyit ér, amint egy új, így nem jár érte olyan összegű kártérítés sem. Ha egy totálkárosra összetört régi autóra a biztosító annyit fizetne ki, amennyibe az új autó kerül, akkor a károsult valójában gazdagodna a kártérítésből. Ezt a törvény tiltja, ezt hívják a káronszerzés tilalmának, melynek közlekedési biztosítások esetén a biztosítók a végsőkig túlzásba vitt indokolatlan avultatással igyekeznek megfelelni.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close